I. rész: PPC alapok
Történetünk az új évtizedben, a Facebook csillagrendszerben kezdődik. Ebben a messzi-messzi galaxisban évek óta harcolnak egymással a konverziókért a vállalatok, akiknek még az FBirodalom rettegett algoritmusával is meg kell küzdeniük. A harc évről-évre fokozódik, és mindenki csak egyet akar: még több konverziót és potenciális vevőt. A vállalati kommunikációt vezénylő Jedi marketing mestereknek egyre nehezebb a dolguk, hiszen az FBirodalom folyamatosan változtatja az algoritmusát….
Legújabb blogbejegyzés sorozatunk, a clickbait címmel és bevezetővel ellentétben, csak nyomokban tartalmaz űroperát, és ígérjük, átgondoltabb a Saga utolsó részénél. Az online trendek gyakran hiperűrugrással mozognak, és a Facebook fejlesztéseit még expertként is nehéz lekövetni. A trilógia első részében azért megpróbáljuk összefoglalni a Facebook hirdetéskezelőjének alapjait, és a sorok között elbújtatunk néhány érdekességet is. Figyelem, ez itt a Pentacom, Facebook PPC alapképzése.
“Help me. You’re my only hope.”
Kezdjük az alapoktól: a Facebook hirdetések algoritmusa PPC alapú, mely a „Pay per Click” (magyarul kattintás alapú fizetés) kifejezés rövidítése. Ez a legnépszerűbb online hirdetési szerkezet, és ezt használja a legtöbb közösségi csatorna is, mint például a Google, a Facebook, az Instagram, a LinkedIn vagy a Pinterest. A hirdető egy kampányon belül akkor fizet, ha a hirdetésére rákattintottak, nem pusztán a hirdetési felületeken való megjelenésért. Tovább egyszerűsítve: hirdetőként „megvásároljuk” a userek érdeklődését. Ezt, a teljesítmény-alapú (performance alapú) hirdetési rendszert azonban rajtunk kívül még több mint hétmillió aktív hirdető használja.
“Someone has to save our skins.”
Az így kialakuló verseny a felhasználók figyelméért egy licitháborúba torkollik. Az azonos célközönségekre célzó hirdetések ugyanis versenyeznek egymással. Egy hétköznapi, piaci aukcióval szemben itt nemcsak a pénz mennyisége dönt, és nem a legnagyobb összeget kiálltó PPC Manager viszi el a konverziókat. A maximum licit árát, melyet egy hirdetőnek ki kell fizetnie egy kattintásért, befolyásolja az azonos target csoportra licitáló versenytársak száma, a hirdetés időzítése, az elhelyezése, és más hirdetések és hirdetők relatív pozíciója a Total value alapján.
Az algoritmus ugyanis kiszámol, egy Total value-t minden hirdetésnek. Ez a szám, vagy hely a listán, ha úgy tetszik, nemcsak az elkölteni kívánt összeget figyeli, hanem beleszámolja a hirdetésünk minőségét és relevanciáját is. A megfelelő közönségnek, a megfelelő üzenetet kell eljuttatnunk, a hirdetési szabályzat minden egyes pontját betartva, és a várható fogyasztói reakciókat valamint a hirdetési fiók múltbéli adatait is figyelembe veszik a rangsorolásnál.
“No. Try not. Do or do not. There is no try.”
A verseny azonban tényleg óriási, hiszen tavaly már a marketingesek 93%-a használta hirdetésre a Facebook-ot. Ezek a hirdetések ráadásul évről évre jelentősen drágulnak, és ha mindez nem volna elég, 2018-ban egy nagyobb algoritmus változtatás is borzolta a hirdetők és brandek kedélyeit. Valahogy így jutunk el odáig, hogy a 2018 januári adatokhoz képest 2019-ben már 77%-kal fizettünk többet egy konverzióért.
Ezek a konverziók tehát, maguktól, sajnos nem a mi zsebünkben landolnak majd. De, hogy pontosan milyen konverzióról/eredményről is beszélünk? Ez általában minden kampánynál és hirdetéstípusnál más és más, de a cél minden esetben ugyanaz: a lehető legoptimálisabb költéssel, a legrelevánsabb felhasználóktól begyűjteni az eredményeket.
A PPC Wars trilógia második részében bemutatunk néhány konkrét hirdetéstípust és azoknak eredményeit. A következő blogbejegyzésünk az image (brandépítő) kampányok egyes típusait hivatott bemutatni, és egy kicsit mégmélyebben megismerkedünk majd a Konverziók univerzumával.
